Hetek óta dobozok, utazótáskák, zsákok között élünk. Vannak a „révfülöpös bőröndök”, a „székesfehérvári táskák”, a Nagykanizsára készülő dobozok, a VOLT fesztivál sártrának a kellékei… Hamarosan meg itt lesznek a „szélrózsás” zsákok és táskák” is. A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ ágfalvai telephelyének dolgozói hetek óta azon fáradoznak, hogy az otthon lakóinak is legyenek feledhetetlen nyári élményei és lehetőségei a kikapcsolódásra. Nem kis feladat ez, de megéri, a lakók roppant hálásak. Volt, amelyikük az idén fürdött életében először a magyar tengerben. Belényessy Évát, a szombathelyi központ ágfalvai telephelyének vezetőjét kérdeztük a programokról.
– Hol jártatok? Hová készültök?
– Immár ötödik éve Révfülöpre járunk nyaralni. Ez a hely azért szimpatikus nekünk, mert a dolgozók elfogadják a lakókat. Ez a társadalom szélesebb rétegeire nem jellemző, amit sajnos az idei nyaralás alatt is megtapasztalunk. Ha valahová beülünk fagyizni vagy kávézni, ott szinte biztos, hogy akad mindig valaki, aki megjegyzést tesz az ápoltjainkra. Persze mindent megteszünk, hogy lakóink ezt ne érzékeljék. Hatalmas öröm gondozottjaink számára a nyaralás. Gyakran mondogatom, hogy az a célunk, hogy lakóink ne csak túléljék, hanem megéljék az életet. Idén is sokat kirándultunk, strandoltunk, jól éreztük magunkat. Úgy gondolom, mindenki maradandó élményekkel tért vissza az intézetbe. Nemcsak a Balatonon voltunk. Jártunk a közeli társintézményeink rendezvényein is Dénesfán és Zsirán, illetve ott vagyunk egy drog- és alkoholprevenciós sátorral a most zajló a VOLT fesztiválon is. Hamarosan indulunk egy speciális művészeti táborba Székesfehérvárra egy hétre, ahol nyolc produkcióval fogunk megjelenni. Előadjuk a Lúdas Matyit, de lesznek intézetünkből táncos fellépők, énekesek és szavalók is. Sokat készülünk ezekre a versenyekre, és büszkén mondom, hogy intézményünk mindig díjakkal tér haza a megmérettetésekről. Legutóbb a speciális filmfesztiválról, Kőszegről is. Ősszel meg majd Budapestre készülünk a filmes csoportunkkal, szintén egy versenyre. Június 26-án pedig a pszichiátriai betegek országos színjátszó találkozóján is részt vettünk Nagykanizsán. Hamarosan a Szélrózsára készülünk. Lesz egy sátrunk, ahol elsősorban a drog- és alkoholmegelőzésre koncentrálunk, de mindennap jönnek velünk lakók is az otthonból, akikkel lehet és érdemes is beszélgetni. Augusztus végén pedig nálunk lesz egy nagy rendezvény Mozdulj, mozdulj címmel, amelyre más intézmények lakóit is várjuk. Ez egy sportnap lesz, ahová – ha minden igaz – Béres Alexandra is el fog jönni. Úgy beszéltük meg, hogy ő tartja a bemelegítést.
– További tervek?
– November végén lesz a Pszi faktor nevű rendezvényünk. Ez a pszichiátrai betegek és fogyatékkal élők országos tehetségkutató rendezvénye, ahol társintézményeink lakói is megmutathatják, mit tudnak, miben tehetségesek. Éneklés, tánc, zene és színjátszás kategóriákban léphetnek fel Sopron egyik impozáns rendezvénytermében. Az előadásokat szakértő zsűri fogja bírálni. Azért visszük „a városba” ezt a rendezvényt, mert szeretnénk minél szélesebb réteget elérni és megszólítani. Jó volna, ha a társadalom „érzékenyedne”, és elfogadóbb lenne a pszichiátriai betegek irányában.
Heinrichs Eszter
