Még a koronavírus-járvány első hulláma idején alakult meg a Túróczy Zoltán Szeretetotthonban az Őszirózsák dalkör Nagy Péterné Edit nővér vezetésével. Bár pótolni nem tudta a közös éneklés az idősek számára a személyes találkozásokat a hozzátartozókkal, de célt adott a megváltozott mindennapoknak, és azóta is gyógyírt jelent a lelküknek, közösségi élmény, nem mellesleg a memória szinten tartására is kiváló elfoglaltság .
Fontos, hogy a lakók megmutathassák családtagjaiknak a próbák eredményét, milyen hasznosan töltik az időt az intézmény falai között, hogy a nyolcadik, kilencedik x-en túl is képesek adni, értéket teremteni. Ezért minden nagyobb ünnepre készülnek műsorral. Így volt ez húsvét előtt is, böjti családi délutánra várták a hozzátartozókat.
Reggel óta nagy volt a sürgés-forgás a Túróczyban. A fellépők ünnepi ruhába öltöztek és mint mindenkiben, aki pódium előtt szerepel, időseinkben is volt egy kis drukk a műsor előtt.
Horváth-Gömböcz Eszter otthonvezető köszöntötte a vendégeket és egy Túrmezei Erzsébet verssel nyitotta meg a délutáni programot. Steindl-Papp Judit, a szombathelyi evangélikus gyülekezet lelkésze áhítatában hangsúlyozta: fogadjuk el a hívogató Isten közeledését, és éljünk a nagyhéten is az ünnepi alkalmakkal, mert életünket átformáló lehetőségek ezek.
Az Őszirózsák dalkör egyházi dallamokat, böjti énekeket szólaltatott meg. A családtagok, ismerősök büszkén nézték szeretteik szereplését.
Zárásként a kórus a Van egy jó hely keresztény éneket énekelte.
„...van az a hely, ahol a szív békére lel..” – hangzik az egyik sor. Bízunk abban, hogy az otthon ezen a délutánon nemcsak a ránk bízottaknak jelentett egy ilyen helyet, hanem azoknak is, akik eljöttek hozzájuk.
A műsor után aprósütemény és üdítő mellett folytatódott az alkalom. Nagyobb asztaltársaságok is kialakultak, a hétköznapokban a látogatási időben erre nincs lehetőség.
Jó volt látni, hogy a lakók mellett a hozzátartozóknak is fontos volt ez a szombati nap, aki csak tudott, eljött.
